Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-Dunántúli Operatív program támogatási rendszerében a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 358 millió forint pályázati forrást nyert a Pannon Csillagda Látogatóközpont kialakításához Bakonybélben. A 421 milliós projekt feladata egy időjárás, napszak és szezonfüggetlen, tudományos igényű, ugyanakkor szórakoztató, csillagászatra épülő turisztikai szolgáltatás kialakítása volt.
A városlakó ember nem csak a természettel, a természetes életmóddal vesztette el kapcsolatát, hanem az emberi kultúrák geográfiai miliőjével: a csillagfényes éjszakákkal is. A fényreklámoktól, közvilágítástól elborított égbolton csupán pár csillag fénye tör át, a fényszennyezés megfoszt minket a csillagos égbolt látványától. Így napjainkban már nem csak a természeti népeknek, a ritkuló élővilágnak, hanem a csillagos égboltnak is szüksége van rezervátumokra, védett területekre. Ezeket a csillagászat számára nélkülözhetetlen területeket integrálni lehet az idegenforgalomba, hiszen korunk városlakói csak a turizmus segítségével találkozhatnak a csillagok világával!

Ezen okok ösztönözték a világ jelentős nemzeti parkjait, hogy ökoturisztikai programjaik alapvető részévé tegyék a csillagászati bemutatókat. Általában a nemzeti parkok felügyelete alatt állnak azok a területek, melyek védettek a fényszennyezéstől, és alkalmasak csillagászati bemutatóközpontok üzemeltetésére, és hosszútávon is képesek megőrizni a fényszennyezéstől e térségeket. A nemzetközi példákkal szemben, a hazai turisztikai palettán mindez ideig nem volt olyan, a csillagászati és űrkutatási ismereteket a mai elvárásoknak megfelelően, interaktív módon közvetítő látogatóközpont, amely túlmutat a hagyományos lehetőségeken.

E gondolatok mentén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2007-ben kezdte el csillagászati koncepciójának kidolgozását és megvalósítását. A Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzetben mért rendkívül kedvező fényszennyezettség-eredmények alapozták meg a Nemzetközi Csillagoségbolt-park kialakításának jövőképét, valamint a komplex csillagászati élménycentrum megvalósításának gondolatát.

A Pannon Csillagda 800 m² látogató központjának főbb elemei: csillagászati távcsőpark, digitális planetárium, valamint csillagászati és űrkutatás történeti kiállítások.

A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkársága, a Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai Főosztálya és a Magyar Turizmus Zrt. által kiírt „Az év ökoturisztikai létesítménye 2012.” pályázaton első helyezést ért el a Pannon Csillagda.

Bakonybél

A Magas-Bakony tájvédelmi körzet szívében, gyönyörű völgykatlanban fekszik Bakonybél települése. Védelmezőn emelkedik föléje a Bakony legmagasabb hegye, a Kőris-hegy (706m), ahonnan látható a Balaton, sőt tiszta időben Ausztria 150 km-re lévő hegycsúcsai is.
A területet felépítő mészkőben számos barlang alakult ki, melyek közül kiemelkedik az odvaskői, mely az első írásos emlékű magyar barlang. A hegyekből hófehér sziklák magasodnak ki, mint többek között a Borostyán-kő, az Oltár-kő, a Fehér-kő. Ezek áldozati helyül szolgáltak a kereszténység felvétele ellen lázadó pogányoknak, akik a Bakony erdeiben bújtak meg.
A települést bővizű források veszik körül, melyek víznyerői voltak az itt élőknek és az erdei munkásoknak, ma pedig turisták meríthetik meg poharukat bennük. A Kerteskői-szurdokban kanyarog a Gerence-patak, amely hatalmas méreteivel és mesebeli szépségével ejti ámulatba a látogatót.
A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet természeti értékeivel történő ismerkedést segíti a Boroszlán tanösvény. Ezen kívül számos jelzett túraútvonal is keresztülhalad Bakonybélen, kisebb-nagyobb kirándulásokra hívva a csendre, nyugalomra, vagy aktív kikapcsolódásra vágyókat. A természet szerelmeseit.

1018-ban Szent István király alapított monostort a mai Bakonybél környékén. A bencés rend 1754-ben épült, ma is álló barokk temploma és kolostorépülete szép arborétumával ősi hangulatot áraszt.  A Borostyán-kút kápolna előtt három forrás fakad, amelyeket kőből rakott medencével foglaltak kútházba.
A falu központjában található Bakonyi Erdők Házában természetvédelmi és erdészeti gyűjteményt tekinthetnek meg az érdeklődők, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Tájház pedig a főként erdőművelésből és famegmunkálásból élők hagyományaival, mindennapjaival ismerteti meg a látogatót.

160001 – Bakonybel kisbolygó

Sárneczky Krisztián Magyarország egyik legismertebb észlelő-csillagásza, aki a Naprendszer apró, de Földünkre akár potenciálisan veszélyt jelentő égitestjeit kutatja. A nevéhez fűződik többszáz kisbolygó felfedezése, többek között három olyan is, amelyek nem sokkal felfedezésük után becsapódtak a Földbe (szerencsére ezek veszélytelenek voltak).
A Pannon Csillagda projekt lelkes támogatójaként szimpátiájának kifejezésére pedig sajátos módot választott, kisbolygó felfedezésének egyikét csillagdánk és az annak otthont adó település tiszteletére Bakonybél névre keresztelte. A Bakonybél kisbolygó 450 millió kilométerre található a Földtől. Keringési ideje öt és fél év. Elnyúlt alakú égitest, mely a NASA honlapján így szerepel: 160001 – Bakonybel.

A felső kép bal szélén, középen megfigyelhető, mozgó fénypont a Bakonybél kisbolygó a felfedezés képsorozatán, míg az alsó kép az ötven négyzetkilométeres felszínű kisbolygó fantáziarajzát igyekszik méretarányosan ábrázolni Bakonybél település mellett, ami észlelője szerint jelentős „külső birtoka” a bakonyi településnek.
A NASA adatbázisában a névadás indoklása is olvasható:
„Bakonybél ősi települése (alapítva 1018-ban) a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet szívében található. Kiváló minőségű éjszakai égboltja miatt, itt kerül kialakításra a Pannon Csillagda Látogatóközpont és Csillagos Égbolt Park.”